Információ, adat, jel, kód
Mi az információ?
Olyan új ismeret, amely megszerzője számára szükséges, és korábbi tudása alapján értelmezhető.
Megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban.
Azokat az információkat, amelyekből valamilyen konkrét tényt tudunk meg adatnak is nevezzük.
Mi az adat?
Adat = elemi ismeret
Az adatokból gondolkodás vagy gépi feldolgozás útján információkat, azaz új ismereteket nyerünk.
Mi a jel?
Az információkat jelek segítségével rögzítjük.
A jelekkel rögzített információkat csak akkor értjük, csak akkor tudjuk „venni”, ha ismerjük a jelek jelentését.
Mi a kód?
Megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere, mellyel valamely információ egyértelműen megadható.
Számítógépes információfeldolgozás
A szűkebb értelemben vett informatikán a számítógépes információfeldolgozást értjük. A számítógépek programjai is kódokból állnak. A programozók kódokra fordítják le a számítógépnek adott parancsokat. A kódok segítségével pedig a számítógépek végre tudják hajtani a feladatot. A számítógépek többféle kódnyelvet is ismernek. Pl.: BASIC, LOGO, Java, Pascal …
A számítástechnikai eszközökkel rögzített, azokkal feldolgozható és megjeleníthető információt adatnak nevezzük.
Mérték egységek
BIT (JELE: b)
A legegyszerűbb esetekben a jelek kétfélék lehetnek:
esik az eső – nem esik az eső
férfi – nő
ég – nem ég, stb.
A számítógépek és a legtöbb informatikai eszköz (pl.: DVD-lejátszó, mobiltelefon, stb.) binárisan kezelik az adatokat.
A bináris digitális jelek csupán két értéket vehetnek fel. Matematikai leírásukhoz a kettes számrendszert használjuk, a két állapotnak a 0 és az 1 felel meg.
A kettes számrendszer számjegyeit bit-nek (binary digit) nevezzük. Egy biten két lehetőség ábrázolható.
Az információ legkisebb mértékegysége a bit.
Ha a közlemény több jelből áll, akkor a közlemény információmennyisége jelenként összeadódik. Pl.: ha a jel nyolcféle lehet, akkor már nem tudjuk egyetlen számjeggyel leírni. Ebben az esetben a közlemény 3 bites. Legelterjedtebb és általánosan használt a 8 bites kód. Az összetartozó 8 bitet 1 byte-nak nevezzük.
A számítógépes adattárolás legkisebb önállóan is értelmezhető egysége a bájt (Byte). A bájt egy 8 bitből álló bináris vektor, ami a memóriában egy 0 és 255 közötti számértéket képvisel. Ez összesen 256 különböző érték. Azért ennyi, mert a bájtot alkotó 8 bit éppen 256-féle variációban kapcsolható ki és be. Mivel a kettes számrendszert használjuk, azinformáció mennyiségének váltószáma nem 1000.
ADATÁTVITELI SEBESSÉG
Az információáramlás sebességét adatátviteli sebességnek nevezzük. Leggyakrabban használt mértékegysége: bps (bit per secundum), amellyel az egy másodperc alatt továbbított bitek számát mérjük. Többszörösei: Kbps (ezer bit per second)
Mbps (millió bit per second)
Gbps (milliárd bit per second
A modemek például 14,4; 28,8; 33,6 és 56 Kbps sebességgel továbbítják az adatokat a telefonvonalakon keresztül. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy 14,4 Kbps sebességű modem egy 50 oldalas írást, körülbelül 5 perc alatt, míg egy 2 Gbps adatátviteli sebességgel működő hálózat, egy lexikon teljes szövegét alig egy másodperc alatt továbbít.
Bit < 8 Bájt < 1024 KilóBájt < 1024 MegaBájt < 1024 GigaBájt < 1024 TeraBájt < 1024 PetaBájt
Algoritmusnak nevezzük azon instrukciók halmazát, mely egy feladat megoldásához vezetnek. Az algoritmus egy út a felvetődött probléma megoldásához.
Algoritmus elemei: