Rné-Ildi

A második témakörben az Alkalmazói ismeretekkel ismerkedünk meg.

Téma:

Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés.

Tartalom:

Szöveges, rajzos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Objektumok a szövegben. Összetett dokumentum készítése. Táblázatkészítés szövegszerkesztővel. Információk publikálásának különböző módjai az interneten. Digitális képek alakítása, formázása

Táblázatos dokumentumok. Az adatkezelés alapjai. Az információ és adat ábrázolása, értelmezése, grafikus eszközök, módszerek. Térképhasználati ismeretek felhasználása, keresése az interneten.

Grafika

Képek, ábrák számítógépen történő tárolása, előállítása kétféle módon történhet, raszter-, vagy vektorgrafikusan. 

Rasztergrafika 

Nevezik még bittérképesnek, vagy pixelgrafikusnak is. Lényege, hogy a használni kívánt kép minden egyes pontjáról külön-külön eltárolják, hogy milyen színű, vagyis a képet képpontokként kezelik. 

A rasztergrafikus kép jellemzői 

Felbontás: Ez a tulajdonsága adja meg, hogy hány pontból áll össze a kép. Két számmal, a vízszintes és a függőleges pontok számával adják meg. Mértékegysége a ppi (pixel per inch). Például az 100 ppi azt jelenti, hogy egy inchnyi hosszon 100 képpont található. Minél nagyobb a felbontás, annál jobb minőségű a kép, annál jobban nagyítható. 
Színmélység: Megmondja, hogy hányféle szín használható a képen. 1 bites kép esetén kétféle (általában fekete-fehér), de 8 bitnél már 256 féle szín használható. 
Képméret: Megadja, hogy összesen hány pontból áll a kép. 1600*1200 

A kép háttértárolón elfoglalt mérete a fenti két tulajdonságtól függ. Minél nagyobb a felbontás, és minél nagyobb a színmélység, annál nagyobb a kép tárolásához szükséges tárhely is. 

Vektorgrafika 

Ennél a képtípusnál képpontok helyett egyenleteket tartalmaz a kép. Ezekkel az egyenletekkel adják meg a képen szereplő ábrák alakját, elhelyezkedését, méretét.

Szövegszerkestzés - Alapok

Gépelési szabályok

Ha elértük a sor végét, a kurzor a következő sor elejére ugrik. A szavak elrendezését a szövegszerkesztő automatikusan végzi, a pillanatnyi formázási beállításoknak megfelelően. A bekezdés végét az ENTER billentyű megnyomásával jelezzük.

Ha egy bekezdésen belül új sort akarunk kezdeni, akkor a SHIFT+ENTER billentyű kombinációt használjuk.

Több szóköznyi helyet a tabulátorral készítünk, nem a szóköz billentyűvel!

A szomszédos bekezdések távolságát térközzel kell beállítani. Ne használjunk üres bekezdéseket (ENTER-t)!

A sorok távolságát a sorközzel kell állítani.

Az írásjelek közvetlenül az előttük álló szó után következnek, és utánuk szóközt kell írni. Az idézőjelek és a zárójelek közvetlenül a közrefogott szavakhoz tapadnak.

A gondolatjel előtt és után szóköz kell.

A gépelési hibák azonnal javíthatók a Visszatörlő nyíl (BACKSPACE), a Törlés (DELete) és a Beszúrás (INSert) billentyűk segítségével.

A sorvégi elválasztásnál célszerű feltételes elválasztójelet használni, azaz a CTRL és a - jelkombinációját. Ez nem látszik, ha a szó a szerkesztés során a sor közepére kerül.

Új oldalt a CRTL+ENTER billentyűkombinációval kérhetünk. Ekkor a kurzor egy új oldalra ugrik. Menüből a Beszúrás -> Töréspont -> Oldaltörés menüparancs is hasonló eredményhez vezet.

A már begépelt szövegünkben az alábbiak szerint tudunk mozogni:

A karakterek jellemzői

A karakterek egy-egy meghatározott készlethez tartozó betűk, számok, írásjelek és egyéb grafikai jelek.

A karaktereket típusával, méretével és stílusával jellemezhetjük.

Szövegszerkesztéskor számítógépes eszközök segítségével nyomtatható, formázott dokumentum elkészítése történik.

Fontosabb lépések:
1. A szövegszerkesztő program megnyitása (Wordpad, Microsoft Word)
2. Oldalbeállítás (oldalméret, tájolás, margók)
3. Szöveg bevitele (billentyűzetről vagy vágólapról)
4. Szöveg helyességének ellenőrzése (tartalom, helyesírás)
5. Formázás (karakter- illetve bekezdésformázás)
6. Mentés
7. Nyomtatás

A szövegszerkesztés fő egységei:
1. Karakter: a lapon (képernyőn) megjelenő betű, szám vagy írásjel
2. Bekezdés: két Enterleütés közötti szövegegység
3. Dokumentum: a szövegszerkesztővel készített állomány

Formázásfajták:
1. Karakterformázás: a karakterek színének, méretének, betűtípusának megváltoztatása
2. Bekezdésformázás: a sorok igazításának, távolságának beállítása. Hasábok, felsorolás, iniciálé alkalmazása
3. Dokumentumformázás: a dokumentum egészére kiterjedő beállítások (oldalméret, tájolás, fejléc, oldalszegély, margók)

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat